"A platformok magasról tojnak a felhasználók fejére" - Gosztonyi Gergely az Online Platform Vitarendező Tanácsról

Kevesen tudnak róla, de van Magyarországon egy testület, ami előtt meg lehet támadni a digitális platformok, például a Facebook vagy a YouTube sokszor önkényesnek tűnő döntéseit. Az úgynevezett peren kívüli vitarendező testületeket a digitális szolgáltatásokról szóló EU-s rendelet alapján lehet lé…

Miért sült be a Fidesz propagandája? – Krekó Péter és Urbán Ágnes a Lakmusz podcastjában

A Lakmuszon rengeteget írtunk a kormányzati propagandáról és az államilag támogatott dezinformációról, a választás utáni első podcastunkban viszont arról beszélgettünk, miért nem működtek most ezek az eszközök, vagy legalábbis miért nem tudták megakadályozni a Fidesz kétharmados vereségét. Vendégü…

„Azzal szembesültem, hogy közös ismerőseim vannak az álprofilokkal” – így lepleztük le a fideszes Facebook-hálózatot

A Lakmusz november 30-i cikkében bemutattunk egy közel százfős kamuprofil-hálózatot, melynek tagjai szakmányban terjesztik a kormánypárti tartalmakat a Facebookon, miközben AI-generált képekkel komplex élettörténeteket szőnek maguk köré, ismerőseik közé pedig valódi embereket is behúznak. Podcastu…

Mi a fene van a politikai hirdetésekkel, amiket a Facebook és a Google is letiltott, mégis itt maradtak velünk?

Egy főként átláthatósági szabályokat tartalmazó uniós rendeletre reagálva a Meta (a Facebook anyacége) és a Google is bejelentette, hogy nem futtat tovább politikai hirdetéseket az Európai Unióban. Az EU-s jogszabályt október 10-től kell alkalmazni, a platformok tiltása nem sokkal ezelőtt lépett él…

„Valami történik a Rogán-művekben keddenként” - Hogyan terjedt az online médiában a kormány Soros-hálózat kiűzéséről szóló üzenete?

Hogyan csatlakozott rá a kormányközeli média Orbán Viktor nyilatkozatára, és milyen narratívák kezdtek terjedni már az év elején a Soros-birodalom „kiűzéséről”? Milyen szerepet visz a kormányzati kommunikációban a Magyar Nemzet, az Origo és a Mandiner? Milyen módszerekkel mutatható ki az üzenetek ö…

Az „ukrán kémügy” a nyilvánosságban: kik a legfontosabb szereplők és mik a legfőbb üzeneteik?

Milyen eszközökkel lehet vizsgálni egy összetett politikai téma megjelenését a nyilvánosságban? A Political Capital kutatói komplex módszertant dolgoztak ki az ukrán kémbotránnyal kapcsolatos narratívák nyomon követésére: igénybe vettek egy a HDMO projekt keretében fejlesztett új eszközt, a Visaler…

„Ezt a tudást az iskolában nagyon korlátozottan kapják meg” - Hogyan tanítsuk kritikai gondolkodásra a fiatalokat?

Mik azok az álhírek? Miért olvassunk minőségi híreket? Miért érdemes több forrásból tájékozódni? Milyen eszközökkel ellenőrizzük a tartalmakat? Ezek a kérdések a detekto.hu, egy 13-16 éves fiataloknak készült online médiaműveltségi tananyag fejezetcímeiből származnak. Podcastunkban a detekto.hu-t …

Valóban Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója lenne az ukrajnai menekültek segítése?

Milliós nagyságrendben érkező menekültekről és széles körű állami segítségről beszélnek a kormánypárti politikusok, de mi látszik az adatokból? Menedékes státuszt csupán néhány tízezren kaptak, miközben egy tavaly nyári döntés miatt több ezer menekült lakhatása került veszélybe. „Magyarország tört…

Miért pont a magyarok fogékonyak ennyire a dezinformációra?

Közép-Európában nem túl fényes a helyzet, de a csehek és a szlovákok nálunk valamivel ellenállóbbak az álhírekkel szemben. Mennyit számít ebben a történelmi múlt, a propaganda vagy akár a politikai hovatartozás? Krekó Péter szociálpszichológus és Molnár Csaba kutató a Lakmusz podcastjában. A Polit…

Mit szól az EU ahhoz, ami a magyar közmédiában történik?

A magyar közmédiát már jó pár éve, 2016-ban EU-s szinten panaszolták be: a Mérték Médiaelemző Műhely, a Klubrádió és Jávor Benedek közösen fordult az Európai Bizottsághoz azt kifogásolva, hogy a magyar közszolgálati média finanszírozása nem felel meg az állami támogatásokra vonatkozó európai szabál…